Intézményi fenntartó
Kapcsolatok
Iskolánkról
Aktuális
Digitális iskola
Kéttannyelvű oktatás
Örökös ökoiskola
British Council Partneriskola
Emelt szintű sportoktatás
Tankönyvek
Leendő elsősök
A tanév rendje
Dátumok, események
E-napló
Erkölcstan és hittan
Ebédbefizetés
Programok, fakultációk
Dokumentumok
Különös közzétételi lista
Tanulmányi eredmények
Nyelvvizsgák
Kompetencia mérés
Nyári tábor
Sítábor
Verseny eredményeink
Alapítvány
Nemzetközi projektek
Szmk oldala
Osztályképek
Velünk történt
Diák Sport Egyesület
Terembérlet
Magántanulói jogviszony
Határtalanul
Hasznos linkek

Tájékoztató az Erkölcstan tantárgyról

A 2013-2014- es tanévben kötelezően bevezetendő Erkölcstan illetve Hit- és Erkölcstan tantárgyak egyik közös feladata, hogy a gyermek értékrendszerét, gondolkodását, viselkedésmódját a közösséghez való viszonyát fejlessze és alakítsa, az európai civilizáció normarendszeréhez igazítva.

Szeptembertől az első és ötödik évfolyamon vezettük be felmenő rendszerben, nem osztályozzuk.

Az Erkölcstant az osztálytanítók osztálykeretben tartják, a Hit-és Erkölcstant a választott egyház képviselője a jelentkezéstől függően csoportokban. A két foglalkozás az órarendbe beépítve, egy időben van megtartva. A szülőknek kell választani az iskolai vagy az egyházi foglalkozás közül az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot a leendő elsősöknek május 9-éig kell visszajuttatni az iskolatitkárhoz. A választás egész tanévre szól, közben nem módosítható. Az idén első évfolyamon tanulók, amennyiben döntésüket a következő tanévtől módosítani szeretnék, írásban kell, hogy jelezzék az iskola igazgatója és az egyház képviselője felé.

Iskolánk az Erkölcstan tanítása során a következőket tűzte ki célul:

  • alakítjuk gyermekeinknél azon képességeket, amelyek alkalmassá teszik őket a megfelelő életvezetés és értékrend kialakítására, a véleményformálásban és a felelős döntéshozatalban

  • azokat az értékeket erősítjük bennük, amelyek a saját és a közösségük érdekeihez igazodnak, miközben fejlődnek azok a pozitív késztetések, amelyek segítenek a jó és arossz felismerésében, a hibák javításában, a bűntudat kezelésében

  • célunk az önálló, felelős gondolkodás kialakítása, az empátia, a szolidaritás érzésének erősítése, az érzelmi intelligencia fejlesztése

  • a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriákat évről-évre gazdagítjuk, igazodva mindig az életkori sajátosságokhoz, melyek sokszor személyes tapasztalatokon, reflexiókon, véleményalakításon nyugszanak

  • a tananyag kiegészülhet ez életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket felvető történetekkel, mesékkel, mondákkal, filmekkel és digitális formában elérhető egyéb tartalmakkal

  • a tanulók aktív, kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó és útkereső résztvevői a tanulási folyamatnak

  • a tanórák szerkezete részben eltér a megszokott metódustól, hangsúly a gyerekek interakcióján van, a bevált kommunikatív és kooperatív módszerek alkalmazásával (projektmunka, önkifejező alkotás, vita, szerepjáték, helyzetgyakorlat, esetelemzés, irodalmi vagy képzőművészeti alkotás elemzése stb.)

  • fontos szempont, hogy a gyermekek pozitív megerősítést kapjanak a kialakulóban lévőértékekről az egyéni vagy csoportos értékelésnél, projektfeladatoknál, kooperációs munkánál

1-2. évfolyam céljai, feladatai

Az erkölcstan órákat az osztálytanítók tartják.

Az alapvető viselkedési normák az iskolába lépés idejére kezdenek rögzülni a gyerekekben, képesek érzelmeik, késztetéseik, mozgásuk, választásaik ellenőrzésére, vagyis az önkontrollra. Felerősödnek a versengések az együttműködést igénylő helyzetekben átélt sikerek és kudarcok nyomán. Felerősödik a külső visszajelzések szerepe, hatása. Ez mind jó alap az önismeret és a társas kultúra tudatos fejlesztésére, emberi viszonyok megismerése, amelyben erkölcsi döntések elé kerülnek.

Idegrendszerük működését még az agyuk érzelmi-indulati életet szabályozó központja uralja, ezért a felvetődő erkölcsi kérdéseket mindig valamilyen konkrét élményhez kapcsolva dolgozzuk fel, például egy mese, vagy egy konkrét eset kapcsán. Így tudjuk szorongásaikat, esetleges félelmeiket kezelni.

 Ennek a korosztálynak mindenekelőtt állandóságra és érzelmi biztonságra van szüksége a fejlődéshez. A társas helyzeteken belülinézőpontváltás, hol egyik, hol másik szerepbe helyezkedve, már az ő esetükben is jól gyakorolható, előkészítve az empátia és az érvelő vita képességének későbbi kisalakulását.

A tananyag az egyénből indul ki, majd a társas kapcsolatok világán át a közösségbe érkezik, végül kilép a társadalmi környezetbe.

Főbb módszerek:

- beszélgetés, irodalmi művekben megjelenő helyzetekről, érzésekről, dilemmákról,

- mesék, versek, történetek képekben megjelenő szituációkról,

- játékok bemelegítéssel, témára hangolással, sok mozgással,

- szituációs játékok, dramatizálás,

- vizuális megjelenítés: rajzok, fotók, festmények, mint illusztrációk,

- alkotó, kreatív feladatok: rajzolás, színezés, kézműves tevékenység.