Intézményi fenntartó
Kapcsolatok
Iskolánkról
Aktuális
Digitális iskola
Kéttannyelvű oktatás
Örökös ökoiskola
British Council Partneriskola
Emelt szintű sportoktatás
Tankönyvek
Leendő elsősök
A tanév rendje
Dátumok, események
E-napló
Erkölcstan és hittan
Ebédbefizetés
Programok, fakultációk
Dokumentumok
Különös közzétételi lista
Tanulmányi eredmények
Nyelvvizsgák
Kompetencia mérés
Nyári tábor
Sítábor
Verseny eredményeink
Alapítvány
Nemzetközi projektek
Szmk oldala
Osztályképek
Velünk történt
Diák Sport Egyesület
Terembérlet
Magántanulói jogviszony
Határtalanul
Hasznos linkek

Tájékoztató az Erkölcstan tantárgyról

A 2013-2014- es tanévben kötelezően bevezetendő Erkölcstan illetve Hit- és Erkölcstan tantárgyak egyik közös feladata, hogy a gyermek értékrendszerét, gondolkodását, viselkedésmódját a közösséghez való viszonyát fejlessze és alakítsa, az európai civilizáció normarendszeréhez igazítva.

2013. szeptembertől az ötödik évfolyamon került bevezetésre, nem osztályozzuk.

Az Erkölcstant az iskola pedagógusai, osztálykeretben tartják, a Hit-és Erkölcstant a választott egyház képviselője a jelentkezéstől függően csoportokban. A két foglalkozás az órarendbe beépítve, egy időben van megtartva. A szülőknek kell választani az iskolai vagy az egyházi foglalkozás közül az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot a leendő ötödikeseknek május 9-éig kell visszajuttatni az iskolatitkárhoz. A választás egész tanévre szól, közben nem módosítható. Az idén ötödik évfolyamon tanulók, amennyiben döntésüket a következő tanévtől módosítani szeretnék, írásban kell, hogy jelezzék az iskola igazgatója és az egyház képviselője felé.

 

Iskolánk az Erkölcstan tanítása során a következőket tűzte ki célul:

  • alakítjuk gyermekeinknél azon képességeket, amelyek alkalmassá teszik őket a megfelelő életvezetés és értékrend kialakítására, a véleményformálásban és a felelős döntéshozatalban

  • azokat az értékeket erősítjük bennük, amelyek a saját és a közösségük érdekeihez igazodnak, miközben fejlődnek azok a pozitív késztetések, amelyek segítenek a jó és arossz felismerésében, a hibák javításában, a bűntudat kezelésében

  • célunk az önálló, felelős gondolkodás kialakítása, az empátia, a szolidaritás érzésének erősítése, az érzelmi intelligencia fejlesztése

  • a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriákat évről-évre gazdagítjuk, igazodva mindig az életkori sajátosságokhoz, melyek sokszor személyes tapasztalatokon, reflexiókon, véleményalakításon nyugszanak

  • a tananyag kiegészülhet ez életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket felvető történetekkel, mesékkel, mondákkal, filmekkel és digitális formában elérhető egyéb tartalmakkal

  • a tanulók aktív, kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó és útkereső résztvevői a tanulási folyamatnak

  • a tanórák szerkezete részben eltér a megszokott metódustól, hangsúly a gyerekek interakcióján van, a bevált kommunikatív és kooperatív módszerek alkalmazásával (projektmunka, önkifejező alkotás, vita, szerepjáték, helyzetgyakorlat, esetelemzés, irodalmi vagy képzőművészeti alkotás elemzése stb.)

  • fontos szempont, hogy a gyermekek pozitív megerősítést kapjanak a kialakulóban lévőértékekről az egyéni vagy csoportos értékelésnél, projektfeladatoknál, kooperációs munkánál

A tananyag az egyénből indul ki, majd a társas kapcsolatok világán át a közösségbe érkezik, végül kilép a társadalmi környezetbe.

5-6. évfolyam

Ebben az életszakaszban megerősödik a távlatos időszemlélet, alapot kínál ahhoz, hogy fokozatosan kialakuljon a közös európai és a magyar múlt öröksége iránti megbecsülés.

 A fejlődésbeli váltásnak köszönhetően a gyerekekben az előre látás képessége egyre inkább kialakul, ami a másokért való felelősségvállalás, a környezettudatos életmód, a kezdeményező képesség és a vállalkozói kompetencia megalapozása lehet.

 Ekkor már megélt tapasztalataik vannak a gyerekeknek a jogok és a kötelezettségek közötti kapcsolatról, így az önismeret, a társas kultúra, a demokráciaára nevelés alapjaiul szolgálhatnak.

Ezekben az években az érdek és érték konfliktusok felismeréséhez és feldolgozásához is jó alap kínálkozik. Az elkövetett hibák vagy rossz döntések miatt bekövetkező károk enyhítéséről, a jóvátételről és a jó visszaállításának lehetőségéről való gondolkodást erősíthetjük. A konfliktusok elemzése során felmutathatjuk, erősíthetjük a problémák erőszakmentes konstruktív és morálisan elfogadható kezelésének mintáit. A tanulók szociálisérzékenységét fejleszthetjük.

A szabad beszélgetés elősegíti a tanulókat foglalkoztató kérdések felszínre hozatalát, a kételyek megfogalmazását, és a közös válaszkeresést.

Néhány fontosabb kérdéskör, amely a tanórákon felmerülhet:

  •  Az egyén saját testi, lelki változásaira való figyelemirányítás, az önmagukért való felelősség érzésének erősítése.

  • A közösséghez tartozás fontosságának megértése.

  • Kortárscsoport negatív és pozitív hatásai.

  •  A saját kapcsolati háló szerkezetének tudatosítása, benne a kortárscsoportok hangsúlyos szerepe. Az osztályban felmerülő előítéletek és sztereotípiák kezelése.

  • A szociális érzékenység fejlesztése, az etnikai és vallási sokszínűség tudatosítása.

  • A modern  technika, média viselkedést befolyásoló hatása.

  • Kié a köztulajdon? Hogyan használható, miként védhető meg?

  • Bárkiből lehet művész? Hozzám melyik művészeti terület áll legközelebb és miért?

 

A feldolgozás során alkalmazott módszerek:

Beszélgetés, vita-érvelés technikák (disputa), drámapedagógiai eszközök (helyzetgyakorlatok, szerepjátékok, drámajátékok), kooperatív technikák, projekt munka, filmek-képek-irodalmi alkotások elemzése, esetelemzések stb.